Prof. Popper György - az IBSSA elnökének közleménye az IBSSA tagjai és partner szervezetei részére a terrorcselekményekkel kapcsolatban

A világ megdöbbenéssel értesült a 2011. július 23-án történt norvégiai terrorcselekményekről, amelynek közel 100 felnőtt és ártatlan gyermek esett áldozatául.

Közel 10 év telt el a 2001. szeptember 11-i tragikus terrortámadás óta, amely megváltoztatta a világot. A New York-i terrorcselekmények után világszerte fokozott biztonsági előírásokat vezettek be, jelentős mértékben növelték a terrortámadások megelőzésére és elhárítására szolgáló megoldások gyakorlati alkalmazását.

Az IBSSA, a civil biztonsági szféra meghatározó nemzetközi szervezete is jelentős lépéseket tett elsősorban a biztonsági szakemberek képzésének területén, beépítve a tantervbe a terrorveszéllyel kapcsolatos tudnivalók és tennivalók kiemelt oktatását.

Az elmúlt 10 év során azt tapasztalhattuk, hogy közvetlenül a terrorcselekmények megtörténte után a biztonsági előírásokat mindenhol megszigorították és azok betartását komolyan vették és ellenőrizték. Majd bizonyos idő elteltével jelentős mértékben enyhültek a szabályok. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása a reptéri biztonsági ellenőrzések rendszere világszerte!

Terrorcselekmények vonatkozásában köztudottan kiemelten veszélyeztetett és célponti országok közé tartozik az Amerikai Egyesült Államok, Izrael, az Egyesült Királyság, Franciaország, Irak, Afganisztán és sajnos hosszú az országok sora. Ugyanakkor számos ország illetékes vezetői azzal igyekeznek megnyugtatni állampolgáraikat, hogy az ő országuk nem tartozik a terror által fenyegetett országok közé, ide sorolható Magyarország és 2011. július 23-ig Norvégia is!

Az elmúlt évek során számos szakember foglalkozott a terrorizmus, mint jelenség vizsgálatával és jellemzőivel, hiszen ez az egyik alapfeltétele a sikeres megelőzésnek.

Köztudott tény, hogy a terrorizmus elsődleges okai és motivációi között szerepel a politika, a vallási fanatizmus, a rasszizmus és az elmebetegség!

A norvégiai tragédia arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy a terrorizmus veszélye minden pillanatban fennáll és a világ bármely pontján bekövetkezhet. Tökéletes megelőzés és védelem nem létezik, de sokat lehet és kell tenni a veszély elhárítása és a terrorista cselekmények megakadályozása érdekében!

További teendőink vannak a biztonsági területen foglalkoztatott szakemberek képzésében is!

Úgy gondolom, szakmai feladataink az alábbi főbb területekre vonatkoznak:

1. A biztonsági területen foglalkoztatott személyek fokozott képzése a terror-gyanús jelenségek, viselkedés, stb. felismerésére és az ilyenkor szükséges helyes intézkedések megtételére.

2. Amennyiben a terror cselekmény elindult – a helyzetnek megfelelő magatartásra és reakciókra való felkészítés. (Ez magába foglalja a szükséges szituációs gyakorlatokat is.)

3. Fokozni kell a lakosság felkészítését – az iskolai oktatást és a média adta lehetőségeket is felhasználva – arra, hogy mi a teendő és a helyes viselkedés a civil személyek részéről a terror cselekmények alatt és után!

4. Rendkívüli mértékben felértékelődött az ún. „Partnership” program, azaz a hivatalos rendészeti, rendvédelmi szervezetek és a civil biztonsági szféra együttműködése, amelyhez egyre erőteljesebben kapcsolódik a katasztrófaelhárító, elsősegélynyújtó, tűzoltó szervezetekkel való szoros kapcsolat.

Jól tudjuk, hogy a terrorizmus és a természeti katasztrófák hatásuk tekintetében nagyon hasonlóak, a döntő különbség abban rejlik, hogy a természeti katasztrófák kiváltó oka független az emberi tényezőktől. Azonban mindkét jelenség esetében vannak előzetes figyelmeztető jelek, amelyeket ha időben észlelünk és ezután időveszteség nélkül sor kerül a megfelelő intézkedésekre – a katasztrófa által okozott kár és veszteség enyhíthető, sőt a terrortámadás esetleg meghiúsítható!

Számos példa bizonyítja, hogy több esetben a terrorgyanús eseményeket jóllehet előre jelezték, az illetékesek nem tanúsítottak kellő mértékű figyelmet a jelzéseknek, és sajnálatos módon az esemény bekövetkezett! Hasonló módon nem egy esetben az előre jelzett katasztrófák esetén nem kezdték meg időben az evakuálást, vagy nem vették eléggé komolyan a feladatot, nem hajtották végre szakszerűen és fegyelmezetten!

Tisztelt IBSSA tagok és együttműködő állami és civil szervezetek vezetői, alkalmazottai!

A fenti gondolatokkal arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy sokat kell tennünk azért, hogy rohamosan változó, veszélyekkel teli világunkban felesleges félelem nélkül, békében élhessünk családunkkal és gyermekeinkkel lakhelyünkön, legyen az egy kistelepülés, vagy világváros. Nyugodt szívvel elengedhessük gyermekeinket moziba vagy más szórakozóhelyre, hogy nyugodtan menjünk bevásárlóközpontokba, üljünk repülőgépre, vonatra, hajóra stb.

Kérem, hogy a fent leírtak jegyében ki-ki gondolja át, hogy mit szükséges megváltoztatnia vagy fejlesztenie a saját területén, milyen új módszereket kell bevezetni és alkalmazni, milyen berendezések telepítésére és használatára van szükség, hogy alkalmazkodni tudjunk a jelen körülményekhez. De ennél is fontosabb, hogy a szervezeteink közötti együttműködést sokkal szorosabbá és rendszeresebbé kell tenni!

Elengedhetetlen és halaszthatatlan ezen együttműködés mindennapi mechanizmusának kidolgozása és működtetése. Ez egyértelműen állami feladat, amelyre csak kormányzati szerveknek van hatáskörük világszerte!

Mi, a civil biztonsági szféra képviselői ezennel ismét kinyilvánítjuk, hogy teljes mértékben készek vagyunk az együttműködésre és a ránk bízott feladatok ellátására, legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint!

Budapest, 2011. július 24.